2025. január 15-től új mérföldkőhöz érkezik az építőipar Magyarországon: kötelezővé válik az építőipari felelősségbiztosítás minden kivitelező számára. Ez a szabályozás a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet alapján került bevezetésre, és célja a szakmai hibákból, gondatlanságból vagy mulasztásból eredő károk fedezetének biztosítása, valamint a megrendelők és harmadik felek érdekeinek védelme.
Mi a kivitelezői felelősségbiztosítás?
A kivitelezői felelősségbiztosítás olyan biztosítási forma, amely fedezetet nyújt az építőipari kivitelezési tevékenység során okozott károkra. Ide tartoznak a személyi sérülések, dologi károk, valamint az ezekkel összefüggésben felmerülő nem vagyoni sérelmek, például sérelemdíjak. A biztosítás célja, hogy megvédje a kivitelezőket a váratlan pénzügyi terhektől, és biztosítsa a károsultak számára a megfelelő kártérítést.
Kire vonatkozik a kötelező építőipari felelősségbiztosítás?
A kötelező építőipari felelősségbiztosítás minden olyan vállalkozó kivitelezőre vonatkozik, aki az alábbi TEÁOR tevékenységi körök valamelyikét végzi:
- 41.20 – Lakó- és nem lakó épület építése
- 42 – Egyéb építmény építése, beleértve az út, vasút, híd, alagút és közműépítést
- 43 – Speciális szaképítés, mint például bontás, épületgépészeti szerelés, befejező építés és egyéb speciális szaképítés
Fontos megjegyezni, hogy a kötelezettség nemcsak a fővállalkozókra, hanem az alvállalkozókra is kiterjed. Az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületek esetében külön szabályozás érvényes, de a felelősségbiztosítás megléte itt is alapfeltétel.
Építőipari felelősségbiztosítás TEÁOR lista
TEÁOR számok (nem csak a főtevékenységre vonatkozik)
- 2 Lakó- és nem lakó épület építése
- 20 Lakó- és nem lakó épület építése
- 42 Egyéb építmény építése
- 1 Út, vasút építése
- 11 Út, autópálya építése
- 12 Vasút építése
- 13 Híd, alagút építése
- 2 Közműépítés
- 21 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése
- 22 Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése
- 9 M.n.s. egyéb építmény építése
- 91 Vízi létesítmény építése
- 99 Egyéb m.n.s. építés
- 43 Speciális szaképítés
- 1 Bontás, építési terület előkészítése
- 11 Bontás
- 12 Építési terület előkészítése
- 13 Talajmintavétel, próbafúrás
- 2 Épületgépészeti szerelés
- 21 Villanyszerelés
- 22 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés
- 29 Egyéb épületgépészeti szerelés
- 3 Befejező építés
- 31 Vakolás
- 32 Épületasztalos-szerkezet szerelése
- 33 Padló-, falburkolás
- 34 Festés, üvegezés
- 39 Egyéb befejező építés m.n.s.
- 9 Egyéb speciális szaképítés
- 91 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés
- 99 Egyéb speciális szaképítés m.n.s.
A biztosítási összegek meghatározása
A szükséges biztosítási összeget az éves nettó árbevétel alapján határozzák meg az alábbiak szerint:
- 100 millió forintig: 20 millió Ft/kár, 40 millió Ft/év
- 100-500 millió Ft között: 50 millió Ft/kár, 100 millió Ft/év
- 500 millió-2 milliárd Ft között: 100 millió Ft/kár, 200 millió Ft/év
- 2-10 milliárd Ft között: 150 millió Ft/kár, 300 millió Ft/év
- 10 milliárd Ft felett: 200 millió Ft/kár, 400 millió Ft/év
Ezek az összegek biztosítják, hogy a kivitelezők megfelelő fedezettel rendelkezzenek a tevékenységük során esetlegesen okozott károk megtérítésére.
A kötelező építőipari felelősségbiztosítás megkötésének időpontja és ellenőrzése
A vállalkozó kivitelezőknek legkésőbb 2025. január 15-től rendelkezniük kell a megfelelő felelősségbiztosítással. A biztosítás meglétét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ellenőrzi, és hiányosság esetén eltilthatja a vállalkozást a kivitelezési tevékenység folytatásától. A biztosítók kötelesek értesíteni az MKIK-t a biztosítási szerződés megszűnéséről, így a folyamatos ellenőrzés biztosított.
A kivitelezői felelősségbiztosítás előnyei
- Pénzügyi Védelem: Megóvja a vállalkozást a váratlan kártérítési igényekből eredő anyagi veszteségektől.
- Jogszabályi Megfelelés: Biztosítja a törvényi előírások betartását, elkerülve a jogi szankciókat.
- Ügyfélbizalom Növelése: A megrendelők számára garanciát jelent a felelősségvállalásra és a professzionális munkavégzésre.
- Széleskörű Fedezet: Kiterjed a személyi sérülésekre, dologi károkra és nem vagyoni sérelmekre is.
Hogyan kösse meg a kivitelezői felelősségbiztosítást?
Számos biztosítótársaság kínál kivitelezői felelősségbiztosítást, amelyek közül érdemes a vállalkozás igényeihez leginkább illeszkedőt kiválasztani. Fontos figyelembe venni a fedezet kiterjedtségét, a biztosítási összegeket és a szerződés feltételeit. A biztosítás megkötése előtt ajánlott több ajánlatot is összehasonlítani, és szükség esetén szakértő tanácsát kérni.
A kötelező kivitelezői felelősségbiztosítást Magyarországon több biztosítótársaságnál is megkötheti. Az alábbiakban felsorolunk néhány jelentős biztosítót, amelyek kínálnak ilyen típusú biztosítást:
- Allianz Hungária Biztosító Zrt.: Kötelező felelősségbiztosítás tervezőknek és kivitelezőknek
- Generali Biztosító Zrt.: Kivitelezői felelősségbiztosítás
- Groupama Biztosító Zrt.: Kivitelezői felelősségbiztosítás
- K&H Biztosító Zrt.: Kivitelezői felelősségbiztosítás
- Union Biztosító Zrt.: Kivitelezői felelősségbiztosítás
- Uniqa Biztosító Zrt.: Kivitelezői felelősségbiztosítás
- Alfa Biztosító Zrt.: Kivitelezői felelősségbiztosítás
- Signal Iduna Biztosító Zrt.: Kivitelezői felelősségbiztosítás
- Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe: Kötelező kivitelezői és tervezői felelősségbiztosítások
- CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.: Kivitelezői felelősségbiztosítás
Kivitelezői felelősségbiztosítás – Gyakran Ismételt Kérdések
1. Mire terjed ki a kivitelezői felelősségbiztosítás?
A biztosítás fedezetet nyújt a kivitelezési munkálatok során okozott károkra, beleértve:
- Személyi sérülések: Ha a munkálatok során valaki megsérül.
- Dologi károk: Ha az építkezés vagy kivitelezés során valamilyen tárgyi kár keletkezik.
- Nem vagyoni károk: Például sérelemdíjak, amelyeket a jogszabályi keretek között térítenek.
2. Mi történik, ha egy vállalkozás nem rendelkezik felelősségbiztosítással?
A biztosítás hiánya súlyos következményekkel járhat:
- A kivitelező jogszerűen nem végezhet építőipari munkákat.
- Bírságot kaphat, amely jelentős pénzügyi terhet róhat a vállalkozásra.
- A megrendelővel kötött szerződés semmisnek minősülhet, ha a biztosítási kötelezettség nem teljesül.
3. Hogyan ellenőrzik a biztosítás meglétét?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendszeresen ellenőrzi a biztosítások meglétét, és a biztosítótársaságok is jelentést tesznek az esetleges szerződésbontásokról. Ennek célja a folyamatosság és a jogszabályi megfelelés fenntartása.
4. Vonatkozik-e a szabályozás az egyéni vállalkozókra is?
Igen, a szabályozás minden olyan személyre vagy szervezetre vonatkozik, amely az érintett TEÁOR-kód alá tartozó tevékenységeket végez.
Példahelyzetek: Mikor fizet a biztosítás?
- Baleset az építkezésen: Ha egy alvállalkozó munkatársa megsérül az építkezési területen, a felelősségbiztosítás fedezheti az orvosi költségeket és az esetleges kártérítést.
- Épületkár a szomszédban: Ha egy építkezés során a kivitelező tevékenysége miatt károsodik a szomszédos ingatlan (pl. repedések keletkeznek egy ház falán), a biztosítás fedezi a javítási költségeket.
- Hibás kivitelezés: Az átadás után kiderülő szerkezeti hibák javítása szintén fedezhető, amennyiben a biztosítás feltételei ezt tartalmazzák.
A jövő perspektívája
Az építőipari szabályozások szigorítása, beleértve a kivitelezői felelősségbiztosítás kötelezővé tételét, hozzájárul az iparág átláthatóságának és megbízhatóságának növeléséhez. A szabályozás hosszú távon a minőségi kivitelezés irányába tereli a vállalkozásokat, miközben erősíti a megrendelők és az érintett felek bizalmát.
A 2025-től kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás nemcsak jogszabályi megfelelést jelent, hanem egy erős pénzügyi és szakmai védőhálót is a vállalkozások számára. Az érintett cégek és egyéni vállalkozók számára kiemelten fontos, hogy időben gondoskodjanak a biztosítás megkötéséről, és figyeljenek a szerződések részleteire. A megfelelő biztosítás nemcsak a pénzügyi kockázatokat csökkenti, hanem a piaci versenyben is előnyt jelenthet.
A biztosítás megkötése előtt érdemes részletesen megismerni a biztosítók kínálatát, hogy a vállalkozás igényeihez leginkább illeszkedő konstrukciót választhassák. A szabályozás célja egyértelmű: egy átláthatóbb, biztonságosabb építőipari környezet megteremtése, ahol mind a vállalkozók, mind a megrendelők érdekei megfelelően érvényesülnek.